Fundman

Már 3 év telt el azóta, hogy kirobbant az Arab Tavasz Egyiptomban és megbuktatták Hoszni Mubarak elnök uralmát. Akkor mindenki azt várta, hogy Egyiptom végre elindul a demokratizálódás felé vezető úton, azonban az eltelt 3 év nagyon nehéznek bizonyult, politikai és gazdasági szempontból egyaránt.  

A Mubarak érát átmeneti katonai kormányzás követte, majd 2012. júniusában Morsi elnök került hatalomra, akit egy év elteltével szintén leváltottak. Azóta ideiglenesen újra a hadsereg kezében van az ország irányítása, amíg nem választanak új elnököt. Az elnökválasztáshoz vezető első lépésnek tekinthető a múlt héten megtartott, 2 napos népszavazás az alkotmányról, aminek szombaton jelentették be az eredményét. A választásra jogosult 53 millió állampolgár 38,6%-a járult az urnákhoz, (ami Egyiptomban jó aránynak számít) és 98,1%-uk igennel voksolt. Az új alkotmány a Morsi elnök idején megszavazott iszlamista alaptörvényt váltaná fel. (Ugyan az új alkotmány is az iszlámot nevezi meg államvallásként, viszont kimondja, hogy a pártok nem szerveződhetnek vallási, faji vagy nemi alapon. Továbbá nagy hangsúlyt fektet a férfiak és nők közötti egyenlőségre, és megerősíti a katonai szervezet hatalmát.)

Ám a múlt heti népszavazás nem is annyira az új alkotmány megszavazása miatt érdekes, hanem inkább egyfajta megerősítésként szolgál a hadsereg vezetőjének (Al-Sisi tábornoknak), hogy a nép mellette áll Morsi elnök hatalomtól való megfosztásának ügyében. Ugyanis ő az, aki az ideiglenes kormányzatban most a szálakat mozgatja. Most már pedig az is bizonyossá vált, hogy a következő elnökválasztáson, amire remélhetőleg tavasszal sor kerül (de féléven belül legkésőbb), az ő neve is ott lesz a jelöltek között.

Al-Sisi tábornok népszerűsége Morsi elnök elűzésével ugrásszerűen megemelkedett, mivel a nép olyan nemzeti hőst lát benne, aki megszabadította őket Morsitól. Természetesen azonban az ő támogatottsága sem egyöntetű, ugyanis az ország 2 pólusra szakadt. Az egyik oldalon ott állnak a tábornokok az ideiglenes kormánnyal, a teljes médiával és azokkal az iszlamistákkal, akik kiváltak a Muszlim Testvériségből. A másik oldalon pedig a Muszlim Testvériség és a megmaradt szövetségeseik. A Muszlim Testvériség az a párt, amelynek a nép 2012-ben bizalmat szavazott az ország irányítására, és akinek jelöltje (Morsi) lett Egyiptom első demokratikusan választott elnöke. Azonban amikor Morsi elnök indokolatlanul előnyös jogkörökkel próbálta felruházni magát, a nép komolyan csalódott az addig hirdetett elvekben és ígéretekben, és fellázadt. Mivel az elnök hatalomtól való megfosztása óta rendszeres erőszakos cselekményekkel hozhatóak kapcsolatba a Muszlim Testvériség tagjai, így az ideiglenes kormány terrorista szervezetté nyílvánította a pártot. Azonban még mindig rengeteg követőjük van, így jelentős ellenpólust képviselnek.

Valójában minden egyiptomi érdeke az lenne, hogy valaki végre stabilitást és fejlődést hozzon a 3 éve tartó felfordulásba. A 2011. januári forradalom kitörése óta jelentősen visszaesett a GDP növekedés, ami a csökkenő fogyasztás és beruházás, valamint a romló export eredménye.  Ami az ország jövőbeli kilátásait illeti, az jelenleg teljes mértékben a politikai fejlemények függvénye.  Most úgy tűnik, hogy ha Al-Sisi megnyerné az elnökválasztást, az sokat lendíthetne Egyiptom helyzetén, mert csökkenne a politikai bizonytalanság, és végre koncentrálhatnának a makrogazdasági problémák megoldására. Újra szóba kerülhetne az IMF program, amely egyfajta hitelességet kölcsönözhetne az új kormány makrogazdasági törekvéseinek, amit valószínűleg a külföldi befektetők is értékelnének. Továbbá a hadsereg hatalmon maradása tovább biztosíthatná az Öböl-menti olajállamok pénzügyi támogatását a jövőben is, amely persze csökkenti az IMF programra való ráutaltságot, de mindenképpen javítja a finanszírozási kockázatot.

Összességében az elemzők javuló kilátásokat várnak Egyiptomra, de inkább csak 2015-től, mert egy évbe simán beletelhet, mire sikerül megszilárdítani az új vezetésnek a hatalmát. Persze ne a forradalom előtt megszokott, 6% körüli növekedési ütemet várjuk egyből, hanem olyan 4% körülit, amely máris duplája az elmúlt 3 évben tapasztalt mértéknek. A nagy politikai bizonytalanság ellenére az egyiptomi részvényindexnek idén januárra sikerült visszaemelkednie a 2011-es forradalom előtti szintekre. Morsi elnök júliusi elűzése óta egy több mint 50%-os töretlen emelkedésnek lehettünk tanúi az egyiptomi piacon, amely arra utal, hogy a befektetők hisznek a pozitív változásban. A népszavazás eredményének bejelentése napján ugyan az index némi csökkenéssel reagált, de ez csak a tipikus „Vedd meg a hírt, add el a tényt” szituáció hatása. Ugyan a hirtelen árfolyam emelkedés miatt Egyiptom aktuális értékeltsége a többi fejlődő piachoz képest kicsit megugrott, azonban ha valóban végbemennek a pozitív gazdasági változások, akkor a cégek eredménye is javulásnak indulhat.